KÖZSÉGI POLGÁRŐRSÉG EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az Országos Polgárőr Szövetség tagjaként, a JNSZ Megyei Polgárőr Szövetség tagjaként,- a Magyarországon Törvényesen működő, lakossági önszerveződésű,-  a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn-, és baleset megelőzési, gyermek-, és ifjúságvédelmi, valamint környezetvédelmi céllal megalakult polgárőr egyesület, melynek tagjai önkéntesek, nyílt és pártsemleges társadalmi szervezetet alkotnak.

 

A Községi Polgárőrség Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el és politikai pártokat nem támogathat.

 

 

I.

 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

  1. 1.      Szervezet neve:

KÖZSÉGI POLGÁRŐRSÉG EGYESÜLET

 

  1. 2.                 Székhelye:    5054, Jászalsószentgyörgy, Fő út 78.
  2. 3.                 Telefon:06-30/621-0522 E-mail cím: zsoldilajos@freemail.hu
  3. 4.      Működési területe: Jászalsószentgyörgy község lakott, és közigazgatási területe; (2011. évi CLXV. törvény 4 § (3) bekezdés)

 

  1. 5.      Alapításának éve: 1998. 

 

  1. 6.      Jelképei:

 

a)      Emblémája (logója):-

b)     Jogosult: Az Országos Polgárőr Szövetség emblémájának használatára.

 

c)      Pecsétje : Téglalap alapon Községi Polgárőrség Egyesület Jászalsószentgyörgy, felirat, valamint alatta az Egyesület adószáma: 18219007-1-16 szerepel. 

 

 

 

 

  1. 7.      Jogállása:

 

A Községi Polgárőrség Egyesület önálló jogi személy, mely az egyesülésről szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban Ectv.) alapján működő szervezet, mely tevékenységének szabályairól szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezik.

A Községi Polgárőrség Egyesület a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik.

 

 

II.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

 

  1. 8.      Az Egyesület célja:

 

A Ptv. 3. § által meghatározott alapfeladatok végrehajtásával – a közbiztonság és a közrend fenntartásában részt venni kívánó, a környezetük biztonságáért felelősséget érző állampolgárok számára a polgárőrség szervezeti rendjében hatékony cselekvési lehetőség biztosítása, továbbá a közbiztonság megszilárdításában fontos szerepet betöltő polgárőr szervezetek törvényes, szakszerű és célszerű működésének elősegítése.

 

  1. 9.      Az Egyesület feladatai:

 

a)      A helyi közrend, a közbiztonság védelmébe, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálat, figyelőszolgálat, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri tevékenység végzése;

b)     A katasztrófákra felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való részvétel;

c)      A baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat,- környezet,- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzat közötti kapcsolat erősítése;

d)     A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok, a megye tekintetében a rendőrfőkapitány és az illetékességi területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel;

e)      Az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában való részvétel;

f)       A közterületeken közbiztonsági, bűnmegelőzési valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelése;

g)     Rendezvények helyszínének biztosítása;

h)     Közreműködés

  • a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében,
  • eltűnt személyek felkutatásában,
  • a gyermekbalesetek megelőzésében az „EGY ISKOLA – EGY POLGÁRŐR” mozgalmon keresztül,
  • a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) tevékenység népszerűsítése terén;

i)       Az állami és települési önkormányzati szervek feladatteljesítésében   közreműködés, önállóan, illetve az együttműködő szervekkel közös szolgálat teljesítése;

j)       Körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában való részvétel;

k)       Folyamatos kapcsolattartás és a kölcsönös együttműködés a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervezetekkel, a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a NAV vám- és pénzügyőri szerveivel, a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi őrszolgálattal, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában.

 

10.  A feladatok ellátása érdekében vállalt kötelezettségek:

Az egyesület feladatainak ellátása, céljainak megvalósítása érdekében vállalja, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgárőr Szövetség tagjaként, az Országos Polgárőr Szövetség tagjaként, az OPSZ Alapszabályában, Szolgálati Szabályzatában , Etikai Szabályzatában, a JNSZ MPSZ Alapszabályában, a JNSZ MPSZ Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtakat megtartja. Elfogadja, hogy a JNSZ MPSZ és az OPSZ szükség szerint és esetén közvetlenül szakfelügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorolhat az egyesület felett. Az OPSZ-en és a MPSZ-en keresztül kapott támogatással elszámolási kötelezettség terheli.

 

III.

 

AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

 

11.  Tagság:

 

a)      Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik;

b)     A polgárőr a Ptv.-ben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban közfeladatot ellátó személynek minősül. A polgárőr közfeladatot ellátó személyként és a magánéletében is köteles az OPSZ-hez méltó magatartást tanúsítani;

c)      A tagegyesület polgárőr tagja a Ptv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott olyan személy lehet, aki

  • a 18. életévét betöltötte;
  • § a Polgárőr Egyesület Alapszabályát valamint az OPSZ Alapszabályát, és az OPSZ szabályzatait, a JNSZ MPSZ Alapszabályát és a JNSZ MPSZ szabályzatait, magára nézve kötelezőnek elfogadja;
    • kötelezettséget vállal a Ptv.-ben, az OPSZ Alapszabályában, a JNSZ MPSZ Alapszabályában, valamint a Polgárőr Egyesület Alapszabályában meghatározott célok megvalósítása érdekében történő személyes közreműködésre;
    • kötelezettséget vállal az egyesületi tagdíj fizetésére;
    • cselekvőképes, büntetlen előéletű, és ezen feltételeknek való

megfeleléséről a Ptk. szerint jognyilatkozatot tesz;

  • nem áll büntetőeljárás hatálya alatt;
  • írásbeli nyilatkozatával hozzájárul a nyilvántartásokban való

ellenőrzéshez és a személyes adatainak kezeléséhez;

  • polgárőr rendezvényen az OPSZ Alapszabály mellékletében foglalt

szövegnek megfelelően fogadalmat tett.

  • Az Egyesület Közgyűlése tagjai sorába felvett.

d)     Pártoló tag lehet minden nagykorú természetes és jogi személy, akivel szemben az Alapszabály nem tartalmaz kizáró okot,

  • Anyagi hozzájárulásával vagy egyéb tevékenységével elősegíti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, és akit a közgyűlés vagy az elnökség határozataival annak nyilvánít,
  • A pártoló tag, tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet az Egyesület rendezvényein, ülésein.

e)      Tiszteletbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, akit a polgárőr mozgalom érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján az egyesület tagjai megválasztanak.

f)       Tiszteletbeli Elnök lehet, akit minden természetes, akit a polgárőr mozgalom érdekében kifejtett tevékenysége, közéleti szereplése alapján a közgyűlés, vagy az elnökség határozatával annak nyilvánít.

g)     Az Egyesület tagjainak nyilvántartásában rögzíteni kell:

  • a tag neve, (születéskori neve)
  • a tag lakcíme,
  • a  tag anya neve,
  • a  tag adóigazolási száma,
  • a tag személyi igazolvány száma,,
  • a tag tagsági viszonyának kezdete,
  • a tag kommunikációs elérhetősége,

h)     A tag az Egyesületnél nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást – a tudomásszerzés napjától számított 15 napon belül – írásban bejelenti az Egyesületnek.

 

12.  Megszűnik a tagsági jogviszony:

 

Megszűnik az Egyesület tagjának tagsági viszonya és törölni kell az Egyesület nyilvántartásából  azt a polgárőrt (tagot):

a)      aki tagsági viszonyától (szóban, vagy írásban) lemond;

b)     aki polgárőr tagként történő működését 90 napon túl szünetelteti, vagy megszünteti;

c)      aki  a  Ptv. 10. § (3) bekezdés c) pontja értelmében nem lehet polgárőr,

d)     aki a vállalt kötelezettsége ellenére szándékosan vagy súlyos gondatlanságból felhívás ellenére sem tartja be a Polgárőr Egyesület Alapszabályában, az OPSZ Alapszabályában, illetve a JNSZ MPSZ Alapszabályában, vagy más szabályzatában foglalt, rá vonatkozó szabályokat;

e)      aki a tagdíjfizetési kötelezettségének teljesítésével az esedékességtől számított 90 napot meghaladóan késedelembe esik, és a tagdíjfizetési kötelezettségét írásban közölt felszólítás ellenére további 30 napon belül sem teljesíti;

 

13.  A tagok jogai és kötelességei:

 

a) Az Egyesület tagjának jogai:

  • részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, továbbá a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
  • a tag ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
    • felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni;
    • indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;
    • betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
      • a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti;
      • megilleti a jogvédelem, ha a feladatai törvényes ellátása során vagy tagsági viszonya miatt személyét, vagy közvetlen hozzátartozóját jogsérelem, vagy joghátrány éri;
      • az Egyesület bármely szervének jogsértő határozata ellen – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bírósági eljárást kezdeményezhet.

 

b)  Az Egyesület tagjának kötelességei:

  • megtartani a jogszabályokban, az OPSZ Alapszabályában, Szolgálati Szabályzatában, Etikai Szabályzatában és egyéb szabályzataiban, az OPSZ Közgyűlésének és Elnökségének a határozataiban, a JNSZ MPSZ Alapszabályában, a JNSZ MPSZ Szervezeti és Működési Szabályzatában, és egyéb szabályzataiban, valamint a JNSZ MPSZ Közgyűlésének és Elnökségének határozataiban, a Polgárőr Egyesület Alapszabályában, Szervezeti és Működési Szabályzatában, továbbá egyéb szabályzataiban előírtakat;
  • fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat;
    • a birtokolt OPSZ, JNSZ MPSZ és a Polgárőr Egyesületi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával megóvni, e vagyontárgyakért a birtoklás, használat idején felelősséggel tartozni;
    • az OPSZ és JNSZ MPSZ tagsággal, a Polgárőr Egyesületi tagsággal összefüggésben vállalt feladatait elvárható módon teljesíteni;
    • szakmai tevékenységéről rendszeresen írásos jelentést készíteni.

 

 

 

IV.

 

AZ EGYESÜLET FELÉPÍTÉSE, SZERVEZETI RENDJE ÉS MŰKÖDÉSE

 

14.  Szervei:

 

a)      közgyűlés

b)     elnökség

c)      ellenőrző bizottság

 

15.   A közgyűlés:

 

a)      A Közgyűlést az Egyesület elnöke – akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult vezető tisztségviselő – hívja össze. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy azt elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő és eredménytelenül eltelt 15 (tizenöt) napon túl a Ellenőrző Bizottság jogosult a Közgyűlést összehívni. A Közgyűlésre, annak javasolt napirendjét feltüntetve a Közgyűlésen résztvevőket írásban kell meghívni. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés pontos helyét és idejét, a javasolt (meghirdetett) napirendjét, valamint a távolmaradás következményeire történő figyelemfelhívást. A rendes éves Közgyűlésre szóló meghívót legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli közgyűlésre szóló meghívót legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően, kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni. A meghívónak szólni kell a határozatképesség hiánya miatt megismételt közgyűlés szabályairól és a határozatképtelenség jogkövetkezményeiről;

b)     A Közgyűlés határozatképes, ha azon a regisztrált tagok több mint 50%-a, minősített többséget igénylő kérdésben több, mint kétharmada jelen van;

c)      Határozatait – a minősített többséget igénylő ügyek kivételével – egyszerű szótöbbséggel hozza meg;

d)     A közvetlenül választható tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg;

e)      Egyszerű többséggel dönt Egyesületbe belépő tag felvételéről, az Egyesület  tagjának kizárásáról;

f)       Minősített többség szükséges:

  • Az Alapszabály megállapításához, módosításához,
  • Az Egyesület elnökének megválasztásához, visszahívásához,
  • Más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, illetőleg a feloszlás kimondásához,

g)     Ha a Közgyűlést annak határozatképtelensége miatt el kell halasztani, akkor az ugyanazon a helyen, az eredeti napirendi pontokkal, ugyanazon a napon, de egy későbbi időpontra másodszorra kitűzött közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ezen tényt a meghívóban fel kell tüntetni az esetleges ismételt közgyűlésre vonatkozó egyéb adatok mellett;

h)     A Közgyűlés nyilvános, amelyen tanácskozási joggal vehet részt:

  • A JNSZ MPSZ. Delegáltjai,
  • Az Elnökség által meghívott személyek (rendőrség, önkormányzat, stb. képviselője);

i)       A Közgyűlésen minden esetben jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazóképes tagok számát (jelenléti ív), a szavazatok számszerű arányát és a hozzászólók nevét és hozzászólások lényegét;

j)       A közgyűlésről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök(ök), valamint a jelenlévő tagok közül választott két személy, mint hitelesítő írja alá;

k)     Az elnökség és a munkabizottságok vezetői automatikusan vesznek részt a közgyűlésen;

l)       A közgyűlési határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akivel szemben Ectv. 38 §. (1) bekezdésében meghatározott kizárási okok bármelyike fenn áll;

m)   A közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a levezetőelnök felel, aki a közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani.

n)     E hatáskörében eljárva:

  • Megnyitja a közgyűlést, szünetet rendel el, berekeszti azt,
  • Megállapítja a határozatképességet,
  • Ismerteti a meghirdetett napirendet, felkéri azok előadóit, előterjesztőit,
  • Az előadók, előterjesztők hozzászólók részére, megadja a szót, megvonja azt,
  • Összegzi, megfogalmazza, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat,
  • Megállapítja a szavazás eredményét, kimondja a határozatokat.
  • o)     A levezető elnök a közgyűlés rendjének fenntartása érdekében:
    • Egy-egy napirenden belül korlátozhatja a hozzászólásokat, a kérdések számát, azok időtartamát,
    • Megállapíthatja a hozzászólások sorrendjét,
    • A közgyűlés rendjét, illetőleg az Egyesület tekintélyét sértő magatartást tanúsító személyt rendre utasíthatja,
    • Ismételt rendzavarás esetén felfüggesztheti az ülést, illetőleg azt, aki a közgyűlés rendjét figyelmeztetés ellenére ismételten megzavarja, meghatározott időre, vagy véglegesen kiutasíthatja a teremből.

 

16.  A Közgyűlés tisztségviselői:

 

a)      A közgyűlés levezető elnöke az Egyesület elnöke, vagy az általa kijelölt elnökhelyettes, vagy más elnökségi tag, ennek hiányában a jelenlévő tagjai közül felkért személy.

b)     A közgyűlés jegyzőkönyvvezetője a levezető elnök javaslatára a közgyűlés által a jelenlévők közül megválasztott személy.

c)      A jegyzőkönyv hitelesítők a levezető elnök javaslatára a közgyűlés által a jelenlévő közgyűlési küldöttek közül megválasztott legalább két személy.

 

17.  A Közgyűlés munkabizottságai:

 

A közgyűlés állandó munkabizottsága:

  • Ellenőrző Bizottság,
  • Jelölő és Választási Bizottság

A közgyűlés meghatározott feladatok ellátására – a fentiek kivételével – más munkabizottságok létrehozását elnökségi hatáskörbe utalja.

 

Az állandó munkabizottságok mandátuma négy évre szól. Elnökeit, tagjait a közgyűlés választja meg. A munkabizottságok elnökei felelősek a munkabizottság működési rendjének, ügyrendjének kialakításáért, cél szerinti tevékenységéért, illetve a tevékenységéhez kapcsolódó testületi határozati javaslatok elkészítéséért és előterjesztéséért.

 

18.  Az Ellenőrző Bizottság a közgyűléstől és az elnökségtől elkülönült három tagból álló felügyelő szervként:    

 

  • Ügyrendjét maga állapítja meg,
  • Tapasztalatairól a közgyűlésnek számol be,
  • Ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet,
  • A munkaszervezet állománya tagjaitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
  • Az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
  • Legalább negyedévenként ellenőrzi a pénzügyi tevékenység szabályainak betartását, az Egyesület vagyonával történő gazdálkodást.
  • Az Ellenőrző Bizottság megkeresésének a szövetséggel tagsági, vagy egyéb jogviszonyban állók kötelesek eleget tenni.

 

 

19.  Az Ellenőrző Bizottság elnöke jogosult:

 

  • Az elnökség, a munkabizottságok ülésein megjelenni, azon tanácskozási joggal részt venni,
  • Az elnökség, a munkabizottságok tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni,
  • Az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során jogszabálysértés, vagy a szervezet érdekeit egyébként sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel,
  • Összehívni az intézkedésre jogosult vezető testületet, (közgyűlés, rendkívüli közgyűlés, elnökség) ha annak összehívására az erre irányuló indítvány megtételétől számított 30 (harminc) napon belül nem kerül sor,
  • Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

 

20.  A Jelölő és a Választási Bizottság 3 főből áll, (1 fő elnök és 2 fő tag), melyet a közgyűlés választ 4 éves időtartamra.

 

Feladata:

  • A közgyűlés hatáskörébe tartozó vezető és állandó munkabizottsági tisztségviselők megválasztásának előkészítése keretében a jelöltállítás, javaslatok megtétele, a közgyűlés levezető elnökének,
  • A szavazás szervezési és technikai lebonyolítása, a szavazatok számlálása, a választás eredményének kihirdetése.

 

V.

 

AZ ELNÖKSÉG

 

Az elnökség két közgyűlés között az Egyesület operatív irányító szerve, mely mindazon kérdésekben önállóan saját felelősségére dönt, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

21.   Az Elnökség tagjai: (5 fő)

 

  • Elnök,
  • Elnökhelyettes (2fő)
  • Gazdaságvezető
  • Szolgálatvezető

 

 

 

 

 

22.   Az Elnökség:

 

  • Állandó bizottságokat és munkacsoportokat hozhat létre, a Közgyűlés hatáskörébe tartozó elnökeit és tagjait megválaszthatja, dönthet a visszahívásukról is,
  • Döntéseiről, tevékenységéről a közgyűlésnek számol be,
  • Döntés előkészítést végez tagfelvételi kérdésekben, tagdíj megfizetésének hiányában írásban felszólítja a tagot a díj megfizetésére, továbbá megállapítja a tagsági jogviszony alapszabály 12. (e) pont szerinti megszűnését,
  • Tagjait az Egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli,
  • Tevékenységét díjazás nélkül végzi, készpénzkiadásai megtérítésére igényt tarthat,
  • Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel,
  • Az elnökség tagjait a közgyűlés négy évre választja, további ciklusra tisztségviselői, vagy bármely tagja újraválasztható,
  • Az elnökség tagjai azonos jogokat élveznek,
  • Az elnökség, illetve annak bármely tagjának visszahívását a jelenlévő elnökségi tagok több, mint 75%-a, vagy az Egyesület-be tartozó mandátummal rendelkező tagok egyharmadának írásbeli indítványára lehet kezdeményezni, elfogadásáról, vagy visszautasításáról a közgyűlés dönt,
  • A közgyűlés döntéséig a visszahívásra javasolt elnökségi tag elnökségi tagságát – az elnököt kivéve – az elnökség minősített többségű döntésével felfüggesztheti,
  • Az elnök ellen bizalmatlansági indítvány kezdeményezhető az elnökségi tagok minősített többségű írásbeli nyilatkozatával. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához az elnökség kétharmadának szavazata szükséges,
  • A kétharmados többség megléte esetén az elnök dönt az átruházott jogok gyakorlásának személyi feltételeiről és rendszeréről. Elfogadott bizalmatlansági indítvány esetén 60 (hatvan) napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívni, amelynek napirendje a bizalmatlansági indítvány megvitatása, elfogadása, vagy visszautasítása. Elfogadás esetén a közgyűlésnek új elnököt kell választania,
  • A visszahívás elleni fellebbezést a közgyűlés bírálja el,
  • Az elnökség határozatait konszenzussal hozza, vita esetén szavazást kell elrendelni,
  • Az elnökség ülései nyilvánosak, amelyen a JNSZ MPSZ, és az Országos Polgárőr Szövetség valamennyi elnökségi tagja tanácskozási joggal vehet részt,
  • A tagsági viszonnyal összefüggő jogorvoslati kérelmek kivizsgálása,
  • Az elnökség mindazon ügyekben dönt, melyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe.
  • A Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, módosítása, kiegészítése,
  • A belső szabályok megállapítása, kiegészítése, módosítása. 

 

23.  Az elnökségi ülések:

 

a)      az elnökség évente legalább két alkalommal ülésezik;

b)     Az elnökséget össze kell hívni, ha:

–          az elnökség tagjainak egyharmada írásban ezt kéri, vagy több mint a fele erről helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel,

–          ügyészségi, vagy bírósági megkeresésre rendkívüli elnökségi ülést, ha indokolt, közgyűlést kell összehívni;

c)      Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van;

d)     Határozatképtelenség esetén az elnökséget – ugyanazzal a napirenddel – legkésőbb 15 napon belül újra össze kell hívni. Ezen elnökségi ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes;

e)      Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt;

f)       Az SZMSZ módosításához az elnökség kétharmados többsége szükséges;

g)     Titkos szavazást kell elrendelni a megjelentek legalább egyharmadának írásbeli indítványára, vagy ha az elnökség mandátummal rendelkező tagja erre ügyrendi indítványt tesz, melyet az elnökség egyszerű szótöbbséggel elfogad;

h)     Az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök, vagy elnök nevében eljáró bármelyik elnökségi tag, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá;

i)       Az elnökség tagja lehet bárki, akit a közgyűlés mandátummal rendelkező tagjai megválasztanak;

j)       Az elnökség az átruházott és a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről a közgyűlésen tartozik beszámolni;

k)     A elnökség irányítja a munkabizottságok munkáját.

 

24.  Az Egyesület tisztségviselői

Az elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik, készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak.

 

Az Egyesület Elnöke

 

Az Egyesület Elnökét 4 éves időtartamra a Közgyűlés választja, aki tevékenységével a Közgyűlésnek felelős.

 

Az Elnök feladata és hatásköre:

  • az Egyesület tevékenységének irányítása;
  • a Közgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése;
    •    döntés és intézkedés az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
    •    a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;
    • kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
    • irányítja az Elnökség munkáját;
      • vezeti az Elnökség üléseit;
      • képviseli az Egyesületet;
      • intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
      • összehívja az Elnökség üléseit;
      • vezeti az ügyintéző apparátust;
      • irányítja az Egyesület gazdálkodását;
      • utalványozási jogot gyakorol;
      • gyakorolja a munkáltatói jogokat;
      • minden olyan feladat ellátása, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

 

 Az Egyesület elnökhelyettese

 

Az Elnököt távollétében az elnökhelyettes helyettesíti. Helyettesítés esetén az elnökhelyettes teljes joggal képviseli az Egyesületet, és gyakorolja az Elnök jogait.

  • segíti az Egyesület elnökét feladatainak ellátásában;
    •    gondoskodik az Egyesület adminisztrációjának elkészítéséről (jegyzőkönyvek, írásos előterjesztések);
    • vezeti és irányítja az Egyesület adminisztrációját;
      •    szervezi az Egyesület rendezvényeit, általában ellátja az Egyesület működéséhez szükséges feladatokat.

 

Az Egyesület gazdaságvezetője

 

  •    intézi az Egyesület gazdasági ügyeit és az Egyesület vagyoni helyzetéről szükség szerint beszámol;
  •    vezeti mindazokat a nyilvántartásokat és elszámolásokat, amelyek szükségesek az Egyesület gazdálkodásának biztonságos és ellenőrizhető végzéséhez;
  •    elkészíti és határidőben benyújtja a költségvetés felé kötelezően előírt jelentéseket és elszámolásokat;
  •    elkészíti az Egyesület költségvetését, zárszámadását, ezt az Elnökség, majd annak javaslata alapján a Közgyűlés elé terjeszti;
  • kezeli az Egyesület pénztárát.

 

Az Egyesület szolgálatvezetője

 

  • elkészíti a szolgálati vezényléseket;
    •    figyelemmel kíséri a polgárőrök egyéni tevékenységét, gyűjti az adatlapokat a polgárőrök tevékenységéről;
    • vezeti az eredményességi statisztikát;
      •    jelzések alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, kezeli a rádiókészüléket, biztosítja működőképességüket.

 

 

VI.

 

AZ ÜGYVITEL, AZ ÜGYKEZELÉS RENDJE

 

25.  Ügyvitel, ügykezelés:

 

a)   A közgyűlés és az elnökség döntéseiről, olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

b)  A nyilvántartás vezetéséről a határozat érintettekkel való közléséről és – ha a döntést hozó szerv a nyilvánosságra hozatalt elrendeli, vagy a jogszabály, vagy a rendelkezése alapján kötelező – a határozat nyilvánosságra hozataláról (sajtó illetőleg más médiák útján) az Egyesület elnöke gondoskodik az adatvédelmi törvény biztosította keretek között.

c)    Az Egyesület munkaszervezete működésével kapcsolatosan keletkezett iratokról nyilvántartást vezet, amelybe – kérésére – bármely tag betekinthet. Az Egyesület működését illetően közérdekű, valamint a szolgáltatásai igénybevételének módjára, továbbá a beszámolóira vonatkozó határozatok nyilvánosságára az Ectv. 30. § (1) bekezdése az irányadó.

 

 

VII.

 

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

 

26.  Összeférhetetlenség:

 

a)   A Közgyűlés és az Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján

  • kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt (Ectv. 38. § (1) bekezdés).

b)   Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • az egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • a szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást –, illetve
  • az a)-b) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója

c)    A vezető tisztségviselő (elnök, elnökhe­lyettes, gazdaságvezető, szolgálatvezető); a munkabizottság (a Jelölő és Választási Bizottság, a Ellenőrző Bizottság, a Közgyűlés által, illetve az Elnökség által létrehozott más munkabizottságok) elnöke, tagja; az Egyesület tiszteletbeli elnöke; a munkaszervezetben foglalkoztatottak; a tiszteletbeli és a pártoló tagok,- a továbbiakban együtt: bejelentő,- haladéktalanul köteles az elnök (elnökhelyettes) részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntető eljárást indított.

d)   A bejelentő a büntetőeljárás alatt a tisztségéből fakadó feladatait nem láthatja el.

Ezen tiltó rendelkezés alól az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai vonatkozásában pedig csak az Ellenőrző Bizottság – kisebb súlyú vétség esetén felmentést adhat.

Az e pontban foglaltak alkalmazása szempontjából kisebb súlyú vétségnek kell tekinteni a szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett vétséget vagy a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett, szándékosan elkövetett vétséget.

Ha a bejelentő büntetőjogi felelősségét (a terhére rótt bűncselekmény elkövetését) a bíróság jogerősen megállapította, akkor a bejelentő személyével kapcsolatos eljárásban alkalmazni kell a Ptv. 10. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat.

 

VIII.

 

Az EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel, az elnökség által jóváhagyott költségvetés, valamint mindenkor hatályos pénzügyi számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik.

 

27.  Az Egyesület vagyona:

 

  • § Készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg)
  • § Értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.)
  • § Ingó és ingatlan vagyon.

 

28.  Az Egyesület bevételei:

 

  • § A tagoktól, vagy más adományozóktól az Egyesület céljaira, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás illetve adomány,
  • § A tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • § Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz, közvetlenül kapcsolódó bevétel,
  • § A szervezet eszközeinek befektetéseiből (Ectv 45. §. szerint) származó bevétel
  • § A tagdíjból származó bevétel,
  • § Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
  • § A vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
  • § A rendezvények bevételei,
  • § Meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei,
  • § Személyi jövedelemadó 1%-a,
  • § Egyéb bevételek.

 

 

 

 

29.  Az Egyesület bevételeinek felhasználása, nyilvántartása:

 

a)      Az Egyesület gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel.

b)     Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

c)       Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a – hitelezői igények kielégítése után- megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szerveztek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

d)     Az Egyesület elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi – számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik, a jóváhagyott költségvetés alapján.

e)      Az adókedvezmény igénybevétele érdekében az Egyesület az adomány átvételénél, illetve az adomány összegének számlára érkezését követően igazolást állít ki és a megállapodás egy példányával együtt, megküldi az adományozónak.

 

30.  Az Egyesület költségei:

 

  • A működés érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  • Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  • A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
  • Egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

 

31.  Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések:

 

  • Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai- a tagdíj megfizetésén túl- az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  • Az Egyesület vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagjai részére átadhatja.

 

IX.

 

A TAGDÍJ

 

A mindenkori éves tagdíj mértékét az Egyesület rendes évi közgyűlése állapítja meg. Az Egyesület tagjai a tagdíjat minden év első negyedében kötelesek megfizetni az Egyesület pénztárába.

 

 

X.

 

 

 

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

 

 

 

32.  Az Egyesület megszűnik, ha:

 

a)      az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad);

b)     a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz;

c)      a bíróság feloszlatja;

d)     törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését;

e)      a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik;

f)       a bíróság – megállapítja megszűnését, mert legalább egy éve már nem működik, illetve tagjainak száma tartósan nem éri el a Ptk. 61 § (3) bekezdésében meghatározott létszámot;

g)     a bíróság feloszlatja, mert működése büntető jogszabályokba ütközik, vagy mások jogait és szabadságát sérti.

 

 

 

 

 

XI.

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

33.  Jelen módosított Alapszabályt egységes szerkezetbe a Községi Polgárőrség Egyesület 2012. augusztus 11.-i Közgyűlése elfogadta. Jelen Alapszabály elfogadásával egyidejűleg a 1998. április 4.-i közgyűlésen elfogadott Alapszabály hatályát veszti.

     

34.  Az alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az Egyesületi jogról szóló törvény, valamint a Polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. A módosítás időpontja 2012. augusztus 11.-e.

 

Jászalsószentgyörgy, 2012. augusztus 11.

 

 

Zsoldi Lajos                                                       Berényi Jenőné

egyesület elnöke                                                    Jegyzőkönyvvezető11